Ötödik alkalommal jelentetik meg közösségfejlesztő szervezetek az Állampolgári Részvétel Hetén végzett országos felmérésükből készült évenkénti gyorsjelentésüket. Tanulmányunkban azt vizsgáljuk, hogy milyen a közbizalom hazai állapota, mennyire bízunk különféle intézményeinkben, a magunk alapította civil szervezetekben, választott tisztségviselőinkben - országosan és helyi szinten. Milyen az emberek hajlandósága, kedve a társadalmi részvételre? ’Mélyponton a közbizalom!’ ’A közbizalom és a civil részvétel tartós hiánya a demokrácia drámai rombolódásához vezethet!’ – e címekkel jelentek meg az elmúlt években összefoglalóink. Mit tudunk mindezekhez hozzátenni a 2009. évi adatok alapján? A „helyzet fokozódik”, a korábbi igen gyenge eredmények – vizsgálatunk mutatói szerint - még tovább romlanak. Az állampolgároknak az intézményekbe vetett bizalma, illetve annak hiánya, a bizalmatlanság feltáruló mértéke egyre tragikusabb méreteket ölt. Néhány kisebb pozitív változás: így a rendőrség és a civil szektor némileg javuló megítélése mellett a politikusok és a parlament – tehát a politikai elit – kiábrándító mértékben veszítette el a magyar lakosság bizalmát, s vált-válik mind hiteltelenebbé. Az elmúlt időkből semmilyen érdemi kísérletet nem ismerünk, amely ennek a trendnek a lefékezését, megállítását, megfordítását célozta volna. A bizalmatlanság pedig erősen eszkalálódik. S az idén tovább romlott az önkormányzatok bizalmi indexe is. A bizalom hiánya nem csak az illem, a jó ízlés követelménye; a társadalom gazdasági helyzetének, a változásokhoz való igazodási képességének, egy nagyobb közösség, az ország működésének kiemelten fontos meghatározója is. Az intézmények a közösség bizalma nélkül működésképtelenné válhatnak. S ha nem bízunk a társadalom intézményeiben, akkor bizony egész társadalmunkat fenyegetheti a működésképtelenség. 2009-ben a részvételi hajlandóságunkat mutató szinte valamennyi mutató, indikátor tovább romlott. A közbizalom vészes hiánya nem csak az intézmények megítélésében jelentős, de saját magunk és közösségeink részvételi – s így változtatási! - esélyeit is károsan befolyásolja: rombolja (ön)bizalmunkat, s negatív képet fest a demokráciába vetett hitünkről is. Érzékelhető a magyar társadalom kiéhezettsége a rend iránt. Ez a vágyunk, meglehet, jó felhajtóerő, közös elindulási pont is lehet. Ám a rend iránti vágy veszélyeket is hordoz magában, rendért való vágyódásunknak, amennyiben ennek megvalósítását egyetlen szereplő kezébe helyezzük, veszélyes kimenetele is lehet. Az áhított rend fenntartható és tartós megteremtése viszonylag lassú, türelem- és időigényes folyamat, melyben a társadalom egésze részt kell hogy kapjon. Van –e esély arra, hogy a civil társadalom kilép a várakozás stádiumából és cselekvővé válik? – e kérdést veti fel a Közbizalom 2009 című jelentés. A felmérés teljes terjedelmében elérhető a www.kka.hu oldalon. További információk: Péterfi Ferenc Tel: 30/9245535 peterfi@kkapcsolat.hu